A Pointer Klub fajtamentőinek 2009-ben is akadt munkája, nem is kevés...
Tavasszal két fiatal kant, egy testvérpárt kellett egy vidéki menhelyről kimenteni. Volt tulajdonosuk- bár szerződés kötelezte rá, hogy a tenyésztőt értesítse, ha a kutyákat esetleg nem szándékozik tovább tartani, és a tenyésztő bármikor visszavette volna őket- egy vidéki menhelyre adta le őket törzskönyvestül, oltási könyvestül. Több mint egy hetet töltöttek ezen a helyen, és meglehetősen szörnyű állapotban, koszosan, soványan sikerült őket kimenteni (gyanúnk szerint nem csak itt kerültek ilyen állapotba), egy kedves, állatvédő hölgy segítségével és ebben a Pointer Klub anyagi segítséget nyújtott. Tenyésztőjük rendbehozta oket, és innen kerültek új gazdijaikhoz, Alex a Kígyós családhoz került, ahol sikeres kiállítási kutya és családi kedvenc lett, Doki pedig Lepsénybe költözött, ahol gazdája nagy elégedettségére kiváló használati vadászkutyaként szerez sok örömet családjának.
Egészen novemberig csend volt a fajtamentés témában, de akkor elkezdődött a lavina.
Elsőként Pest megyéből mentettünk egy fiatal, egy év körüli, azonosíthatatlan szukát, Bodzát, akit gazdái otthagytak egy helyen, ahova soha többet nem mentek érte. Szörnyű állapotban innen mentette meg egy állatbarát, aki értesítette a pointeres fajtamentőket. A Pointer Klub itt is segített, mind anyagilag, mind a szállításban, Verebély Fanni vitte el őt ideiglenes befogadójához, a Fekete családhoz Győrbe, itt Kati rövidesen nagyszerű, végleges, szerető otthont talált neki, ahol boldogan éli életét. Már új gazdáinál derül ki, hogy vemhes is volt, ivartalanításának állatorvosi költségeinek fedezésében is segítséget nyújtott a klub.
A következő mentett kutyánk Seki, egy fiatal szuka volt, akit olasz tulajdonosai Molnár Zsolt kiképzőnknél, tagunknál otthagytak, majd telefonon közölték, hogy nekik már nem kell, csináljon vele, amit akar. Zsoltinál töltött majdnem két hónapot, majd szintén Feketéné és Németh Kolos tagunk segítségével került egy másik családhoz, ahol nagyon szeretik, és ahol korábbi félősségét is kezdi levetkőzni.
Bella egy családtól került ideiglenes befogadójához, Gyárfás Mariannhoz, mivel nem jöttek ki a család másik két kutyájával. Mariannál hamar beleszokott a vidám és barátságos pointer társaságba, semmi gond nem volt vele, bár krónikus kötohártya gyulladása miatt sokat kellett állatorvoshoz vinni, Bella már testileg- lelkileg jól van, új családjánál, Rédey Péteréknél, Szlovákiában él, Vill-el és Frodóval a két pointer fiúval, és egy huskyval.
Két további menhelyre-sintértelepre leadott kutyát mentettünk meg, egy kant és egy szukát, Lili és Max mindketten szörnyu állapotban, betegen, kennelköhögésesen (Max kezelését már a menhelyen is elkezdték), csont-bőr soványan, kerültek új gazdáikhoz, azóta már mindketten meggyógyultak, és vidáman töltik mindennapjaikat új családjaik körében, és lassanként elfelejtik korábbi szörnyű élményeiket. Max szintén már pointeres gazdiknál talált új otthonra, Krasznavölgyi Eszter és Gábor személyében. Sajnos mindkét kutya olyan rossz állapotban volt, hogy emésztőrendszerük is súlyosan károsodott, gyógytápra, speciális takarmánykiegészítőkre, és nagyon körültekintő táplálásra szorulnak.
Sajnos már külföldről is mentenünk kellett kutyát, főként mivel apja saját kutyánk! Alimli litván tenyésztésű, rendkívül sikeres kiállítási kutya (sokszoros BIS, 2x Európagyőztes) volt egészen őszig, amikor olasz gazdája meg akart szabadulni tőle és egy telepre adta le, láncra verve őrzőkutyának. Szerencsére tenyésztője segítségével sikerült innen kimenteni, és egy kamionos és Krasznavölgyi Eszterék segítségével eljutott Magyarországra, ahol egyenlőre Gyárfás Mariannnál talált otthonra.
Egy 9 éves pointer kan gazdája is megkereste klubunkat, hogy nem tudja tartani a kutyáját tovább a családi körülményeinek megváltozása miatt. Januárban kell elhozni régi gazdájától, tenyésztője, Baukó Ági fogja visszafogadni.
Mivel ezek a szerencsétlen, mentendő kutyák 2 hónapon belül, szinte egyszerre kerültek a látókörünkbe, és hirtelen ennyi kutyán kellett segíteni (ez kb. annyi, amennyit egy év alatt szokott lenni, sőt, jobb években nincs is ennyi), ez igencsak nagy terhet jelentett a Klub aktivistáinak és pénztárcájának.
Örömmel töltött el bennünket, hogy úgy tudtuk, egy pointernek se kellett idén sintértelepen vagy menhelyen tölteni a karácsonyt! Nagyon jó érzés volt, hogy spkszor mire a mentendő kutyákról másoktól értesítést kaptunk, azok már legtöbbször a gondozásunkban voltak! Akik nagyon sokat segítettek a mentésekben: Gyárfás Marianne, Feketéné Brandenburg Katalin, Verebély Fanni, Krasznavölgyi Eszter és Gábor, Vértesi Andrea, Miczek Zsófi és Vízhányó Evelyn. Köszönjük!
Nagyon jó érzés látni és tudni, hogy a klub tenyésztői és a kantulajdonosok is (!) felelősséget vállalnak az általuk tenyésztett kutyákért, azonnal segítenek, ha baj van. Sajnos azonban nemcsak felelős tenyésztők vannak ebben a fajtában, hanem sok a pénzért, szórakozásból szaporítgató is, a tolük kikerülő, legtöbbször azonosíthatatlan pointereknek a legnehezebb otthont találni. Ezen kívül sok pointer kerül a látóterünkbe, akiknek van gazdája, de adják-veszik, és nagyon rossz körülmények között tartják őket. Sajnos ezeken a kutyákon nincs módunkban segíteni, pedig a sorsuk sokszor még mostohább, mint a menhelyieké. Egyet tudunk tenni, hogy ismételten felhívjuk a figyelmet arra, jobban nézzék meg, kinek adnak el kölyköt, kolyköket, akiket azután papír nélkül szaporítani fognak, felnőtt kutyákat, akiket rövid, de annál kegyetlenebb kiképzés után adnak-vesznek.
Örömünk se tartott sokáig, ugyanis kiderült, hogy ismét van menhelyen 2 fiatal pointer kan, elhelyezésükre megkezdtük az intézkedést.
Kérünk mindenkit, aki támogatni tudja, szeretné a Pointer Klub fajtamentését, segítsen pénzzel, taglétszámmal (a tagsági díjból van bevételünk!), ideiglenes, vagy végleges befogadók keresésével, szállítással, konkrét esetekben táppal, vagy az állatorvosi költségek, gyógyszerek árához való hozzájárulással.
Ismételten köszönjük szépen azoknak, akik ezt hosszú évek óta rendszeresen megteszik!
A Magyar Pointer Club vezetősége
Egészen novemberig csend volt a fajtamentés témában, de akkor elkezdődött a lavina.
Elsőként Pest megyéből mentettünk egy fiatal, egy év körüli, azonosíthatatlan szukát, Bodzát, akit gazdái otthagytak egy helyen, ahova soha többet nem mentek érte. Szörnyű állapotban innen mentette meg egy állatbarát, aki értesítette a pointeres fajtamentőket. A Pointer Klub itt is segített, mind anyagilag, mind a szállításban, Verebély Fanni vitte el őt ideiglenes befogadójához, a Fekete családhoz Győrbe, itt Kati rövidesen nagyszerű, végleges, szerető otthont talált neki, ahol boldogan éli életét. Már új gazdáinál derül ki, hogy vemhes is volt, ivartalanításának állatorvosi költségeinek fedezésében is segítséget nyújtott a klub.
A következő mentett kutyánk Seki, egy fiatal szuka volt, akit olasz tulajdonosai Molnár Zsolt kiképzőnknél, tagunknál otthagytak, majd telefonon közölték, hogy nekik már nem kell, csináljon vele, amit akar. Zsoltinál töltött majdnem két hónapot, majd szintén Feketéné és Németh Kolos tagunk segítségével került egy másik családhoz, ahol nagyon szeretik, és ahol korábbi félősségét is kezdi levetkőzni.
Bella egy családtól került ideiglenes befogadójához, Gyárfás Mariannhoz, mivel nem jöttek ki a család másik két kutyájával. Mariannál hamar beleszokott a vidám és barátságos pointer társaságba, semmi gond nem volt vele, bár krónikus kötohártya gyulladása miatt sokat kellett állatorvoshoz vinni, Bella már testileg- lelkileg jól van, új családjánál, Rédey Péteréknél, Szlovákiában él, Vill-el és Frodóval a két pointer fiúval, és egy huskyval.
Két további menhelyre-sintértelepre leadott kutyát mentettünk meg, egy kant és egy szukát, Lili és Max mindketten szörnyu állapotban, betegen, kennelköhögésesen (Max kezelését már a menhelyen is elkezdték), csont-bőr soványan, kerültek új gazdáikhoz, azóta már mindketten meggyógyultak, és vidáman töltik mindennapjaikat új családjaik körében, és lassanként elfelejtik korábbi szörnyű élményeiket. Max szintén már pointeres gazdiknál talált új otthonra, Krasznavölgyi Eszter és Gábor személyében. Sajnos mindkét kutya olyan rossz állapotban volt, hogy emésztőrendszerük is súlyosan károsodott, gyógytápra, speciális takarmánykiegészítőkre, és nagyon körültekintő táplálásra szorulnak.
Sajnos már külföldről is mentenünk kellett kutyát, főként mivel apja saját kutyánk! Alimli litván tenyésztésű, rendkívül sikeres kiállítási kutya (sokszoros BIS, 2x Európagyőztes) volt egészen őszig, amikor olasz gazdája meg akart szabadulni tőle és egy telepre adta le, láncra verve őrzőkutyának. Szerencsére tenyésztője segítségével sikerült innen kimenteni, és egy kamionos és Krasznavölgyi Eszterék segítségével eljutott Magyarországra, ahol egyenlőre Gyárfás Mariannnál talált otthonra.
Egy 9 éves pointer kan gazdája is megkereste klubunkat, hogy nem tudja tartani a kutyáját tovább a családi körülményeinek megváltozása miatt. Januárban kell elhozni régi gazdájától, tenyésztője, Baukó Ági fogja visszafogadni.
Mivel ezek a szerencsétlen, mentendő kutyák 2 hónapon belül, szinte egyszerre kerültek a látókörünkbe, és hirtelen ennyi kutyán kellett segíteni (ez kb. annyi, amennyit egy év alatt szokott lenni, sőt, jobb években nincs is ennyi), ez igencsak nagy terhet jelentett a Klub aktivistáinak és pénztárcájának.
Örömmel töltött el bennünket, hogy úgy tudtuk, egy pointernek se kellett idén sintértelepen vagy menhelyen tölteni a karácsonyt! Nagyon jó érzés volt, hogy spkszor mire a mentendő kutyákról másoktól értesítést kaptunk, azok már legtöbbször a gondozásunkban voltak! Akik nagyon sokat segítettek a mentésekben: Gyárfás Marianne, Feketéné Brandenburg Katalin, Verebély Fanni, Krasznavölgyi Eszter és Gábor, Vértesi Andrea, Miczek Zsófi és Vízhányó Evelyn. Köszönjük!
Nagyon jó érzés látni és tudni, hogy a klub tenyésztői és a kantulajdonosok is (!) felelősséget vállalnak az általuk tenyésztett kutyákért, azonnal segítenek, ha baj van. Sajnos azonban nemcsak felelős tenyésztők vannak ebben a fajtában, hanem sok a pénzért, szórakozásból szaporítgató is, a tolük kikerülő, legtöbbször azonosíthatatlan pointereknek a legnehezebb otthont találni. Ezen kívül sok pointer kerül a látóterünkbe, akiknek van gazdája, de adják-veszik, és nagyon rossz körülmények között tartják őket. Sajnos ezeken a kutyákon nincs módunkban segíteni, pedig a sorsuk sokszor még mostohább, mint a menhelyieké. Egyet tudunk tenni, hogy ismételten felhívjuk a figyelmet arra, jobban nézzék meg, kinek adnak el kölyköt, kolyköket, akiket azután papír nélkül szaporítani fognak, felnőtt kutyákat, akiket rövid, de annál kegyetlenebb kiképzés után adnak-vesznek.
Örömünk se tartott sokáig, ugyanis kiderült, hogy ismét van menhelyen 2 fiatal pointer kan, elhelyezésükre megkezdtük az intézkedést.
Kérünk mindenkit, aki támogatni tudja, szeretné a Pointer Klub fajtamentését, segítsen pénzzel, taglétszámmal (a tagsági díjból van bevételünk!), ideiglenes, vagy végleges befogadók keresésével, szállítással, konkrét esetekben táppal, vagy az állatorvosi költségek, gyógyszerek árához való hozzájárulással.
Ismételten köszönjük szépen azoknak, akik ezt hosszú évek óta rendszeresen megteszik!
A Magyar Pointer Club vezetősége
RSS Feed
